Aktuális

Aktuális

Fellobbanó mécseslángok

2022.10.31

A Szent Márton utcai temető ódon síremlékei csendes méltósággal várják az emlékezőket. A halottak napja közeledtével szokásos kegyeleti sétát ez évben is a Szombathelyi Szépítő Egyesület, a BDK helytörténeti klubja és a VME szervezte meg.

Séta a Szent Márton utcai temetőben

Mintha megállt volna az idő a temetőben. Léptek zaja nem hallik a puha avaron, bár sokan járunk, csendesen társalogva, hogy meg ne zavarjuk az elhunytak nyugalmát. – Mi lesz azok emlékével, akiknek a sírfeliratát már elkoptatta az idő? Ki fogja őrizni emlékeiket? – teszi fel a kérdést valaki körünkből. Orbán Róbert töretlenül teljesíti az emlékőr tisztségét: sokadik alkalommal vezeti mindazokat, akik kíváncsiak a Szent Márton utcai temető neves polgáraira, egyházi személyiségeire. Az alábbiakban közreadjuk a 2022. évi kegyeleti séta során elhangzott rövid életrajzokat és a múzeumbarát egylet nyitott versmondó körének tagjai által tolmácsolt verseket, szövegrészleteket.

Vesztergomi András elmosódó síremléke

Először Vesztergomi András (18661902) császári és királyi gyógykovács sírjánál álltunk meg. A 36 éves korában elhunyt, bánhidai születésű Vesztergomi András a cs. és kir. 11-es huszárezred alkalmazásában állt. Nem csupán a lovak patáinak gondozását vállalta, de segédállatorvosi feladatokat is ellátott. Ledőlt, régóta nem látogatott síremlékénél Szalai András mondta el Somlyó Zoltán A kovács című versét.

Kisvártatva egy felirat nélküli sírhoz érkeztünk. Öt-hat évvel ezelőtt még bádogtábla jelezte, hogy itt nyugszik Lelovich Jenő (1895–1955), aki Vas megyei viszonylatban jelentős újságírónak számított. Dolgozott a Vasvármegyénél, a Dunántúli Hírlapnál, a Hétfői Hírlapnál és a Szabad Vasmegyénél is. Újságírói tevékenysége mellett sportember volt, labdarúgó-edző, a Savaria Sport Egyesület ügyvezető elnöke. Testvére, Lelovich Gyula a Bologna Futball Clubnál edzősködött. Szalai András a Nemzeti Sportnak 1930-ban adott interjú részletével emlékezett Lelovich Jenőre.

Habár a szentmártoni nekropolisz eredetileg római katolikus temető volt, az 1800-as évek közepétől a városban elhunyt protestánsokat is itt temették el. A sírkertben nyugvó egyetlen református lelkésznek, Pethő Antalnak (1899–1960) az emlékművénél álltunk meg. Élete jelentős részét nem Szombathelyen töltötte, hivatása sem Szombathelyhez kötötte, hanem Zala megyéhez. Becsvölgyén, Körmenden, majd Egyházasrádócon volt lelkész. Emlékére Holzmann Klára Jób könyvéből olvasott fel egy részletet.

 

Kadri Ibrahim sírjánál

A temető egyetlen muszlim síremlékét 1939-ben állították: Kadri Ibrahim (1903—1939) cukrászsegéd volt. 1903-ban Törökországban született, cukrászmester testvérével érkezett Szombathelyre. Testvére, Ramadán Ibrahim 1961-ben halt meg. Néhány idősebb szombathelyi emlékezetében még élénken él a törökméz és cukorka-árus. Kadri Ibrahim emlékére Nazim Hikmet Vágyakozás című költeménye hangzott el, dr. Major Gyöngyi előadásában.

Takóné Hoós Ildikó verset mond

Ezt követően a ferences-rendi szerzetesek sírparcellájához sétáltunk, ahová a rend tagjai 1902 és 1961 között, vagyis a Szent Márton utcai temető lezárásáig temetkeztek. Ez alkalommal Hermán Jeremiásra (1819–1899) emlékeztünk, akinek neve a márványtábla mellett egy külön síremléken is szerepel. A szombathelyi születésű Hermán Jeremiás édesapja, Herman Mihály szűcsmester volt. Jeremiás eredetileg a keresztségben a József nevet kapta, ám a ferences rendbe történő belépését követően Jeremiás próféta nevét vette fel. Szerzetesi életének első szakaszát Székesfehérváron töltötte. Egyike volt a magyar honvéd papoknak. Amikor Jelasics csapatai megtámadták Fehérvárt, kezében karddal harcolt. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően letartóztatták, saját kolostorába internálták, de Székesfehérvár akkori polgármestere, rendi elöljárói jótálltak érte. Később a Csallóközben a Szent Antal ferences rendház vezetője volt. Élete végén visszakerült Szombathelyre, ahol a ferences kolostor házfőnöke volt. Írásai különféle folyóiratokban láttak napvilágot. Tiszteletére Markos Gyula A magyar papok honszerelme című költeményének részletét Takóné Hoós Ildikó szavalta el.

 

Szalai András Zerinvári sírjánál

Zerinvári Károly (1893–1945) MÁV felügyelő emléke különös módon maradt az utókorra. Leánya, Zerinvári Irén ugyanis Nagy Irén néven adta közre írásait. Irén Szlovákiában élt, négy regénye is megjelent. Életrajzi ihletésű Kiskisasszonyok című, a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadónál 1958-ban napvilágot látott regényének helyszíne Szombathely. Ebben és novelláiban is emléket állít édesapjának. Így tesz a Kádervallomás című novellájában is, amelynek a már nyugalmazott vasutas életét megidéző részletét Szalai András olvasta fel.

A hetedik személy, akinek nyughelyét felkerestünk Haeller András (1780–1836) harangöntő volt. Ausztria területén született, előbb Kőszegen volt harangöntő műhelye, majd Szombathelyre települt át. Halála után műhelyét fia vitte tovább. A Haeller András által öntött harangok sok Vas megyei településen megtalálhatóak. Juhász Gyula Falusi harang verse című költeményét Tóth Kálmán mondta el.

Lieb Ágoston emlékművénél

Végezetül a temető bejáratához érkeztünk vissza. Itt áll a Hudetz család síremléke, amely a Szombathelyi Szépítő Egyesület jóvoltából megújult. Lieb Ágoston (1832?–1879) neve is olvasható rajta. Johann Hudetz (1828–1861) volt a Szombathelyen megtelepedett Hudetz kőfaragó dinasztia első tagja. Műhelyét 1856-ban alapította. Korai halálát követően a vállalkozást felesége vitte tovább, illetve az ott dolgozó Lieb Ágoston, aki családtaggá vált. Előbb Johann Hudetz húgát, Lujzát vette feleségül, majd annak halálát követően az özveggyel kötött házasságot. Így lehet, hogy azon keresztek és szobrok egy része, amelyeken a Hudetz cégjelzés látható, Lieb Ágoston munkáját dicsérik. A Szent Márton úti temető mellett látható Mária-oszlop Orbán Róbert szerint az 1870-es évekre datálható. Feltételezhető, hogy azt Lieb és Hudetz József még közösen készítették. Lieb születési helye ismeretlen, de tény, hogy az 1850-es évek végén már Szombathelyen dolgozott. Ő készítette többek között a Szentháromság-szobor alapjait. Lieb Ágoston fiatal korában a kölni dóm építésénél tevékenykedett. Henrich Heine Téli rege című versének egy részlete Holzmann Klára tolmácsolásában hangzott el.

Az elhangzott vers- és szövegrészleteket ITT töltheti le

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza