Aktuális

Aktuális

Az aradi vértanúk emlékei

dr. Smidt Lajos gyűjteményében

2022.10.13

A múzeumbogár klub szeptember 7-i foglalkozásán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás áldozataira emlékeztünk a Smidt Múzeumban.

Az aradi vértanúk emlékei

Smidt Múzeumban régi idők tankönyvei felett - (Fotó: Tóth Tamás)

A véres leszámolás és az önkényuralom koráról hol hosszabb, hol rövidebb, hol némi pátosszal, hol történészi objektivitással megírt részleteket találtak a klubfoglalkozás résztvevői a kezükbe adott régi tankönyvekben. Ezután Tóth Kálmán a bécsi kormány által teljhatalommal felruházott Julius Jacob von Haynau báró, táborszernagy, hadseregfőparancsnok győri kiáltványából idézett. Az 1849. július 1-jén kelt „proclamatio” megfogalmazta a megtorlás irányelvét. Eszerint az országgyűlés 1848. október 8-i feloszlatását követően, a „magyar pártütéssel összeköttetésben” elkövetett cselekedetek, „ha bár polgári személyek által követtettek is el, haditörvényi eljárás alá esnek.

A lakosság megfélemlítését szolgálták a hadbíróság nélküli, rögtönítélő eljárást követő kivégzések. 1849. július 12-én azért ítélték „lőpor és golyó” általi halálra Mannsbarth Antal csákberényi katolikus áldozópapot és Szikszay János nagyigmándi református lelkészt, mert a szószékről kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot. Tragikus sorsukat az Ítélet és kegyelem című filmalkotás dolgozza fel. A forgatókönyv Sobor Antal Perelj Uram! című kisregénye alapján készült.

Az aradi vértanúk emlékei

Kazinczy Lajos (Forrás: Wikipedia)

A tizenötödik aradi vértanút, Kazinczy Lajos honvéd ezredest, az író, nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb fiát 1849. október 25-én érte utol a „bresciai hiéna” bosszúja. (Lásd: A tizenötödik című musical.) A bécsi kormány a nemzetközi felháborodás hatására október 26-tól kezdve a halálos ítéletek végrehajtását néhány hónapra felfüggesztette.

1849 és 1850 között legalább 130 embert végeztek ki. Több százan kerültek börtönbe, 40–50 ezer honvédet soroztak be büntetésképpen a császári hadseregbe. Körülbelül félezer honvédtörzstiszt és tábornok került a császáriak kezére. Közülük 22 főt kivégeztek, 12 fő várfogságban halt meg, 266 fő halálos ítéletét pedig kegyelemből 16–18 évi várfogságra változtatták. Ők 2–9 év után szabadulhattak, túlnyomó többségük 1856-ig amnesztiában részesült. Mivel vagyonukat elkobozták és állást sem kaphattak, sokuknak nélkülözés, nyomor jutott osztályrészül.

Az aradi vértanúk emlékei

Tóth Tamás a 1848-as ereklyéket mutatja (Fotó: Sztelly)

Ezt követően Schmidtné Vinczi Réka és Tóth Tamás vette át a foglalkozásvezetés fonalát, hogy felidézzék az aradi vértanúk alakját és bemutassák a Smidt Múzeum hozzájuk köthető relikviáit. A legjelentősebb emléket talán a bitófákból származó darabkák képviselik. Aradon a 13 főtiszt közül kilencet végeztek ki kötél által. 1932-ben nyolc akasztófa maradványait hozta felszínre a medréből kilépett Maros. Ezek közül ötből őriz egy-egy szilánkot a Smidt Múzeum: Knezić Károlyét, Lahner Györgyét, Leiningen-Westerburg Károly grófét, Damjanich Jánosét és Vécsey Károly grófét. Az értékes relikviákat Doma Dánielnétől, a bitófák anyagvizsgálatát végző dr. Hollendonner Ferenc botanikus, egyetemi tanár húgától kapta dr. Smidt Lajos. Az 1848–49-es relikviákat bemutató vitrinben megtekinthettük még Aulich Lajos poharát és Lenkey János honvéd tábornok tarsolyát is. Lenkeyről kevesebbet hallani: őt tizennegyedikként kívánták kivégezni Aradon, ám mert elméje elborult, embertelen szellemi és fizikai megaláztatások közepette rabságban halt meg. Személyének Petőfi Sándor Lenkei százada című költeménye, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében pedig Baradlay Richárd alakja állít emléket.

Az aradi vértanúk emlékei

Szerepjáték közben (Fotó: Tóth Tamás)

A tárlóban Laky Demeter és Sebesy Kálmán premontrei tanárok emléktárgyai 

is megtekinthetők, akik 1849 szeptemberétől közösen szenvedtek várfogságot Olmüztben, majd Josephstadtban. A hadifogolymunkák (szalmaképek, gyufatartó, díszdobozka) és Laky Demeter által írott tankönyv mellett ott hever a súlyos rabbilincs. A fogságot szenvedett két tudós tanárra, akik 1848-ban Keszthelyen részt vettek a nemzetőrség toborzásában, illetve a betörő horvát csapatok elleni harcokban, a múzeum falán elhelyezett tábla is emlékeztet. Laky 1846-ig, Sebesy pedig 1864-től kezdve tanított e falak között: Szombathely első gimnáziumában.

Egy másik vitrinben Okolicsányi Amália kisasszonynak – és bizonyára több más honlánynak is – elküldött levél olvasható, amelyet az olmüzti rabválasztmány tagjai írtak hálából a törődésért és a gondoskodásért. (A levél részletes ismertetését lásd: Smidt Lajos Olmützi levél 1851-ből. Vasi Szemle, 1963. 3. sz.)

A foglalkozást az aradi hősök személyét megidéző interaktív szerepjáték zárta.

A szervezésért ezúttal is köszönetet mondunk a Smidt Múzeumért Alapítványnak.

Sztelly-TK

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza